transzparens

Miért olyan fontos a rezgésérzékelő a motor számára? Mi a működési elve?

A rezgésérzékelő a tesztelési technológia egyik kulcsfontosságú eleme. Előnyei az alacsony költség, a nagy érzékenység, a stabil és megbízható működés, valamint a rezgésérzékelés széles, állítható tartománya. Széles körben használják számos területen, például az energetikában, a vegyiparban, az orvostudományban, az autóiparban, a kohászatban, a gépgyártásban, a hadiiparban, a tudományos kutatásban és az oktatásban.

Bármely rezgésmérő rendszerben az élvonalban lévő eszköz a rezgésérzékelő. Kulcsszerepet játszik a rezgésmérésben. A berendezések intelligenciaszintjének folyamatos fejlesztésével és a magas megbízhatósági követelményekkel a hajtómotor online állapotfigyelése, valamint a helyzet- és sebességjelek valós idejű visszajelzése egyre inkább szabványossá válik. A motorhoz kapcsolódó kiegészítők, például jeladók, túlsebesség-kapcsolók, PT100, PTC, rezgésérzékelők stb. alkalmazása egyre gyakoribb. Nagyon fontos, hogy a berendezésgyártók megértsék ezeket a kiegészítőket, és felismerjék a motorral való szerves integrációjukat.

Például egyes berendezésekben bizonyos alkatrészek rezgésének monitorozása szükséges. A telepítési folyamat során érzékelőket kell telepíteni a rezgés különböző sebességű monitorozására a monitorozási cél elérése és a pontos karbantartás érdekében, hogy csökkentsék a berendezés károsodását.

Ha a frekvenciaválasz-követelmény nem különösebben magas, használhat egy 4-20 mA-es érzékelőt sebességkimenettel, PLC-n keresztül gyűjtheti az adatokat, és figyelheti a sebesség effektív értékét. Vagy használhat kijelzőműszert a helyszíni monitorozáshoz. Ha a frekvenciaválasz-követelmény magas, használhat egy 4-20 mA-es érzékelőt gyorsuláskimenettel, vagyACjelkimenet. Egy gyorsabb PLC-n vagy adatgyűjtő kártyán keresztül gyűjtsön gyorsulási értékeket, és valós időben indítson el további védelmi műveleteket.

A rezgésérzékelőket széles körben használják különféle iparágakban: például a fémfeldolgozásban, a cementgyártásban, a papírgyártásban, a tengerészetben, a bányászatban és kőfejtésben, a szélenergia-termelésben, az élelmiszer- és italgyártásban, a gyógyszeriparban, a vasúti közlekedésben, az olaj- és gázkitermelésben, az energiaiparban és más iparágakban.3


Közzététel ideje: 2024. július 26.